Mórahalom - Nyugalom

Két napos tanulmányi kirándulásunk 
második napja és állomása Mórahalom.


Miután a gyopárosiaktól szó szerint a fára másztunk, 
épp szükségünk volt arra a kb. 80 kilométerre, melyet megtettünk reggel, 
hogy konszolidáltnak tűnő társaság legyünk.
:-D


Miért is mentünk Mórahalomra?
A tervezéskor annyi volt a cél, hogy kicsi, gyógyvizes és gyógyhely legyen.


A gyógyvizes és a gyógyhely stimmelt, de a kicsi átértékelődött.
Nem a település mérete, 
hanem az erőfeszítés, 
a fejlődés, a tett az, ami óriási.


Polgármester Úr örömmel mesélt 
a megtett útról és a jövőről is.
Minden elismerésünk.


Hogy lehet az, hogy a homokháton, 
ahol az egész nyáron át tartó 
napsütés és a szárazság után 
zöldellő parkokat találunk? 

 
Hogy lehet az, hogy nem az Alföldön érezzük magunkat, hanem inkább egy "osztrák" kisvárosban?
Mi ez, érzéki csalódás?
Nem. 

Ez a céltudatosság megléte 
és a mellé tett kőkemény munka eredménye.
A betyárját, de jó ezt látni!


A városházai prezentáció, arról árulkodott, 
hogy nem a véletlenszerű ötletek viszik előre a várost, 
hanem a tervek, a koncepció.


Rövid séta következett.
Fürdő, szálloda sor, rétesház...






Megérkezett Tuk-tuk is. :-)
Egyébként menetrend szerint, 
most különjáratként.


Irány a végtelen...a végtelen nyugalom!


Bivalyrezervátum, nem csekély madárállománnyal.


Volt mit...


...és volt mivel nézni.


Tovatűnődtünk....


....elmerengtünk


Nem nagyon akaródzott elindulni.
:-)
A forró nyár utolsó csókját Mórahalmon kaptuk,
szívünkbe zártuk.






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A XV. Egerszalóki Pünkösdi Tor-Túra

Boros is Toros is

Térségi Study